Hírek

arr3Megnyílt új webáruházunk!A FitoVita étrend-kiegészítő termékcsalád hamarosan új termékekkel bővül, valamint számos egyéb...

Legnépszerűbbek

Ár                       
imgempty

Akciós termékek

Ár                       
imgempty
Ár                       
imgempty
Ár                       
imgempty

»
A szőlőmagról

A szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek.

Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezet öregedésnek indul.

A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását. A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, izületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását. A szőlőmag kivonata a szépség megőrzésében nem csak a gyomron keresztül segíthet. Speciális bőrszépítő kezelések, masszázsok főszereplőjeként a bőrön keresztül felszívódva ajándékozhat meg mindenkit csodaszép, üde, feszes, és nem utolsó sorban jó illatú bőrrel.
Egészében véve hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához. Különösen ajánlott azok számára, akik sokat ülnek a számítógép képernyője előtt. Hatására csökken a szemgyulladás, nő a szem alkalmazkodó, és látóképessége valamint a kontrasztérzékenység.

Forrás: nepgyogyaszat.hu

 

 

<vissza

Antioxidánsok, polifenolok

Antioxidánsok szerepe

„Az antioxidánsok az egészség őrei!”

„Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem. A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

Egyszerősítve azt lehet mondani, hogy egy antioxidáns eltávolít a testedből egy szabadgyököt, ezáltal betegségek kialakulását akadályozza meg, amelyek a szabadgyök jelenléte indított volna el.
Az antioxidáns és a káros szabadgyök tehát ellenségek. A szervezetben mindkettő jelen van, a küzdelem folyamatosan zajlik. Szabadgyökök mindenképp keletkeznek a szervezetben hormonális hatásokra, nem megfelelő életmód hatására, káros szokások, nem elegendő pihenés, nem megfelelő minőségő táplálkozás eredményeképpen, de még a testedzés közben is. Ugyanígy antioxidánsokat is termel a szervezet, hogy védje magát a szabadgyökök romboló hatásától. Egy kiadós edzés után például nagy mennyiségő antioxidáns termelődik a szervezetben, de antioxidánsokat kívülről is bevihetünk megfelelően összeválogatott táplálékokkal és táplálékkiegészítőkkel is.


Hogyan védhenek az antioxidánsok a rák ellen?

Az antioxidánsok háromféleképpen nyújthanak védelmek a rákkal szemben: azzal, hogy elpusztítják a rákot okozó szabad gyököket, fokozzák az immunrendszer mőködését, így az még azelőtt megsemmisíti a mutáns sejteket, mielőtt elrákosodhatnának, és végül csökkenti a ráksejtek hajlandóságát arra, hogy a szövetekhez, illetve mirigyekhez tapadjanak.

A kutatások bebizonyították, hogy a zöldségben és gyümölcsben gazdag étrenddel sok rákfajta gyengíthető.Sok kutató azért tartja a zöldségeket és a gyümölcsöket jótékony hatásúnak, mert antioxidánsokban, és bioflavonoidokban gazdagok.

 

Az antioxidáns-hiány és a betegségek

A következ
ő néhány betegséghez hozzájárul az antioxidáns-hiány: 

 bizonyos rákfajták: tüd
ő-, mell-, bőr-, prosztata-, béldaganat, különösen dohányzás esetén
 érelmeszesedés, érrendszeri betegségek
 Parkinson-kór, Alzheimer-kór
 asztma, allergia
 reumás artritisz – ízületi gyulladás
 csontritkulás
 csökkent ellenálló képesség
 látásgyengülés, hályogképz
ődés
 agyvérzés, szívinfarktus
 cukorbetegség
 krónikus fáradtság

Mi történik az emberekkel, amikor megöregednek?

Az öregedés folyamatában csökken a szervezetben az egészséges sejtek száma, ezzel arányosan pedig nő a beteg sejtek aránya. A különböző szervek mindenkinél különböző mértékben öregednek az idő múlásával.Amikor a beteg sejtek száma egy bizonyos százalék fölé növekszik, a szerv mőködése veszélybe kerül. A legtöbb embernél először a szív mondja fel a szolgálatot; másoknál az immunrendszer vagy az agy.

A legnagyobb kockázati tényezőt az jelenti, hogy az öregedés folyamatában a test tartalékai teljesen kimerülnek a szervek egészséges sejtszámának csökkenése miatt. Jó néhány évvel egy tanulmányában Linus Pauling és Jim Enstrom professzor szellemileg ép, idősödő kaliforniai emberek halálozását vizsgálta.. A megfigyelés azt mutatta, hogy azoknak a halálozási rátája, akik antioxidánsokat szedtek, alacsonyabb volt. A férfiaknál a halálozási esély 22 százalékkal csökkent, a nőknél 46 százalékkal.Egy nemrég végzett kutatás, amelyről a Journal of the American Geriatrics Societyben számoltak be, hogy a száz év körüli vagy afeletti emberek vérében lényegesen magasabb az antioxidánsok szintje, és alacsonyabb a szabad gyököké, összehasonlítva a hetven és kilencvenkilenc éve közöttiekkel.”

Szőlőmag a leukémia ellen

A leukémiát is segíthet legyőzni a szőlőmag”

„A szőlőmag számos antioxidánst tartalmaz, a többi között reszveratrolt, amelyet rákellenes hatásúnak tartanak, és a szívműködésre is jótékony hatással van.”

Segíthet elpusztítani a rákos sejteket a szőlőmagból kivont hatóanyag - állapították meg amerikai kutatók, akik ugyanakkor figyelmeztetnek: a kísérletek biztató eredményt hoztak, de a módszert csak évek múlva alkalmazhatják a betegeken - számol be a BBC nyomán az InfoRádió .

A laboratóriumi kísérletek során a sz
őlőmagkivonat 24 órán belül a leukémiás sejtek 76 százalékát elpusztította, míg az egészségesek életben maradtak - jelenti a Clinical Cancer Research című szaklap. Lehetséges tehát, hogy egy új terápia van születőben a rák kezelésére, ám a kutatók szerint még túl korai lenne kijelenteni, hogy szőlőfogyasztással kivédhető a rák.

A
szőlőmag számos antioxidánst tartalmaz, a többi között reszveratrolt, amelyet rákellenes hatásúnak tartanak, és a szívműködésre is jótékony hatással van. Korábbi laboratóriumi kutatásokból az derült ki, hogy a magokból kivont anyagok segítettek a bőr-, a mell-, a bél-, a tüdő-, a gyomor- és a prosztatarák leküzdésében.

A mostani kísérleteket végz
ő kutatók, a Kentucky Egyetem munkatársai szerint ez az első alkalom, hogy egy szőlőmagkivonat hatással van a vérrákra. Mint a kutatás vezetője, Xianlin Shi mondta: "Mindenki olyan hatóanyagot keres, amely megküzd a rákos sejtekkel, de nem bántja az egészségeseket; úgy tűnik, a szőlőmagból kivont anyagok e kategóriába tartoznak."

A tudósok a leukémiás sejteket többféle és különböz
ő dózisú kivonatokkal "kezelték". A legerősebb anyag e sejtek pusztulását okozta: az aktív sejtelhalást - apoptózist, a programozott sejthalál egyik formáját - figyelték meg a kutatók. Kiderült, hogy a szőlőmagkivonat aktivizálja a JNK nevű proteint, amely segít az apoptózis irányításában - enélkül a rákos sejtek szaporodni kezdenek.

Az eredmények tehát biztatóak,”

 

Forrás: Délmagyar

Érelmeszesedés

Érelmeszesedés

Az érelmeszesedést nem csak azért fontos tárgyalnunk, mert népbetegségnek számít, hanem mert sok más betegségben is fontos szerepe van. Magas vérzsírszint, magas vérnyomás, dohányzás és cukorbetegségestén nagyobb valószínűséggel jelenik meg, illetve ezen állapotokban gyorsabban alakulnak ki a szövődmények is.

Orvosi neve atherosclerosis, mert az ér falában egy kásás tapintatú meszes anyag halmozódik fel. Az „athera” görögül kását, a „skleros” pedig keményet jelent.

Az érelmeszesedés típusai:

  • Szívet ellátó artériákat érinti: koszorúér betegségről beszélünk, mely végül szívinfarktushoz vezethet;

  • Lábat ellátó ereket érinti: akkor terhelésre jelentkező fájdalom (klaudikáció intermittens) jelentkezhet

  • Nyaki ütőeret érinti: agyi keringési zavart okozhat, mely sztrókhoz vezethet.

Tünetek:

A betegségnek nincsenek tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban kerül felismerésre. Szövődményei angina, klaudikáció, sztrók fokozatosan alakulnak ki, és az ér szőkítésének mértékében egyre súlyosbodnak, a probléma csak az, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán fellépnek a tünetek.

Laborleletekben a vérzsírszintek -triglicerid, LDL koleszterin, LDL/HDL arány, a homocisztein szint-, illetve a vércukor szint, amire fokozott figyelmet érdemes fordítani. A homocisztein az aminosav anyagcsere közti terméke, és egy fontos laborparaméter, amit rutinszerűen nem néznek. Sajnos azonban sokkal fontosabb rizikótényező, mint a koleszterin.

Mik okozhatják az érelmeszesedést?

Az érelmeszesedés létrejöttéhez előbb az ér sérülésére van szükség, ahol könnyen megtapad a koleszterin, főleg az LDL és annak a szabad gyökök által károsodott „oxidált” formája, majd az érfal sejtjei és az immunsejtek közötti kölcsönhatás következtében egy kötőszövet szaporulat jön létre az érfal simaizom-sejtjeinek fokozott növekedésével.

A mechanizmus részleteit intenzíven kutatják, számunkra azonban az első lépés a legfontosabb.

Mi is okozza az érsérülést, mely az érelmeszesedés első lépcsője?

Tudjuk, hogy ereink nap mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak,tágulnak-összehúzódnak. Másrészt mozognak is, gondoljunk csak a hajlatokban lévő erekre, vagy mint egyik legfontosabbra ebből a szempontból, a koszorúérre.

Ez a szívvel együtt folyamatosan mozog, sőt az izomba belépő ágak, még a szívizom által kívülről is összenyomatást szenvednek el. Ez már épp elég lenne ahhoz, hogy érsérülés jöjjön létre, mégis csak egyesekben jön létre, és a korral előrehaladva a gyakoriság nő.

Ezen felül meg kell említeni a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart (elsavasodást) mely mai táplálkozásunk egyenes következménye, és szintén a kötőszövet károsodását okozza. Továbbá ne feledkezzünk meg a baktériumok, vírusok által felszabaduló kötőszövetet bontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során felszabaduló szabad-gyökök hatásáról sem.

A magas koleszterin szint növeli a betegség kialakulásának valószínűségét, de nem feltétlen velejárója.

Itt egy pillanatra érdemes elkalandozni. Hogy is van ez a magas koleszterin szinttel? Az csak oda fog lerakódni, ahol sérülés van, tehát nem lehet oki tényező. Persze az érsérülés kialakulását követően már könnyebben oda tapad, főleg, ha maga a koleszterin is károsodott (oxidált) formában van jelen, a szabad gyökök hatásaként. Ezzel nem azt szeretnénk sugallni, hogy nem kell rá odafigyelni, pusztán azt, hogy nem elég.

Az ér falának stabilitását a sejtek közötti kötőszöveti rostok adják. Ezek a rostok fehérjékből épülnek fel, melyek alapvető építőkövei az aminosavak, melyeknek 30%-a Lizin és Prolin. Ezek a fehérjék hosszú, csavart és redőzött formájú láncokat alkotnak, melyek egymással is összekapcsolódnak. Úgy képzelhetjük ezt el, mint egy drótkötél hálót.

A Lizin esszenciális aminosav, tehát kívülről kell bevinnünk. Legnagyobb mennyiségben a sörélesztőben, a hüvelyesekben, a tejtermékekben, a halban és értelemszerűen a húsokban (lévén ott is a kötőszövet fő alkotója) található.

A prolin fél-esszenciális, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk előállítani, de megnövekedett igény esetén kívülről történő pótlásra is szükség van. Az így felépülő dróthálók egymáshoz ezen aminosavak révén kapcsolódnak úgynevezett hidroxi(OH)-hidakkal. Ez azért fontos, mert ezek kialakulásához C-vitaminra van szükség. Így már látható, miért olyan fontos a C-vitamin pótlása, antioxidáns tulajdonságán felül.

Összegzésképpen:

Az érfal kötőszövete állandó ártalmaknak van kitéve, melyek károsítják szerkezetét. Erre válaszképp egy folyamatos felépítő folyamat is történik. Ez egy egyensúlyi folyamat, melynek mindkét oldalát meg kell célozni.

Nevezetesen csökkenteni a károsító hatásokat (antioxidánsok, lúgosító étrend) és támogatni a kötőszövet felépülését ( Lizin, C-vitamin). Ezt követően kell megcélozni a vérzsírok eltéréseit, melyek néha ezek hatására is rendeződnek, mintegy azt sugallva, hogy azok egy elsődleges ok hatására borultak fel.

Tanácsok: Mit tehet még érelmeszesedés esetén

A legjobb kezelés a megelőzés. Ez a mondat elcsépelten hangzik, de ebben az esetben fokozottan igaz. Bár vannak adatok, hogy megfelelő táplálkozási szokások és étrend-kiegészítők mellett a folyamat visszafordítható.

Itt meg kell jegyezni, hogy nem csak a táplálkozás az egyedüli életmódi tényező, mely fontos szerepet játszik a megelőzésben. A legfontosabb tényező a dohányzás elhagyása, mely az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus legfontosabb rizikótényezője.

A másik az elhízás, mely nem csak a zsíranyagcsere zavara, hanem a hozzá kapcsolódó életmód révén válik fontossá.

Pszichológiai tényezőként az A típusú személyiséget kell megemlíteni (időmániás, türelmetlen, agresszív), aki hajlamosabb a betegségre valószínűleg azért, mert nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, melynek hormonális kilengései nem csillapodnak le megfelelő idő alatt, és a kelleténél tovább fennmaradnak, annak minden következményével.

Ezek után nézzük meg milyen életmódbeli változtatásokat érdemes megfontolni, melyek nem csak az érelmeszesedés, de ezzel együtt az érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentik?

A megfigyelések szerint a mediterrán diéta jelentősen csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, és nagy mennyiségű nyers olaj bevitele is. A diéta része lehet a vörös –szőlőmag őrlemény fogyasztása is, melyben sok értékes antioxidáns is megtalálható.

A zöldségfogyasztás azért is fontos, mert lebomlásunk során lúgos kémhatású bomlástermék keletkeznek, mely szöveti szinten jótékony hatású.

Minél lúgosabb ugyanis a közeg, annál kevésbé tudnak károsítani a szabadgyökök. E mellett a növényi rostok fontos szerepet játszanak a koleszterin bélben történő megkötésében is. Ez azért fontos, mert nem csak a kívülről bevitt, de a máj által megtermelt koleszterin egy része is megkötődik ilyen formán.

A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele egyértelmően csökkenti a betegség kockázatát, mind azsíranyagcsere javulása, mind a membránok védelme révén. Azonban nem feledjük, hogy a hőkezelés károsítja ezeket az olajokat, így nyers fogyasztásuk (pl:salátaöntetként) ajánlott. Az is a hidegen sajtolt fajtából, Pl. Hidegen sajtolt Vörös –szőlőmag olaj

A dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve a kötőszövetet bontó enzimek működését fokozza.

A vérnyomás normális szinten tartása, is fontos. A magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így vezetve érfalkárosodáshoz. Megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás.

Szőlőmag-kivonat

A Kalifornia Egyetem (Davis, USA) az ígéretes megelőző kísérletek után most klinikai kísérlettel igazolták, hogy a szőlőmag-kivonat jó hatással van a metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, hasi elhízás, magas koleszterin- és vércukor szint) szenvedőkre.

Egy hónapon át szedett három kísérleti csoport vagy placebót (hatóanyag nélküli készítményt) vagy 150 milligramm, illetve 300 milligramm szőlőmag-kivonatot.

Mindhárom csoport tagjai olyan személyek voltak, akiknél orvos diagnosztizálta a metabolikus szindrómát.

A készítmény (illetőleg a placebo) bevétele után 12 órával mérték a vérnyomást.

Mindkét szőlőmag-kivonatot szedő csoportban a vérnyomás csökkenését észlelték, a szisztolés vérnyomás átlag 12 higanymilliméterrel, a diasztolés átlagosan 8 higanymilliméterrel csökkent.

Ezen felül a 300 milligramm szőlőmag-kivonatot szedő csoport tagjainál az LDL koleszterin ("rossz" koleszterin) érték is csökkent.

"Minél magasabb volt a kezdő érték, annál nagyobb lett a csökkenés a kísérlet végére" - mondta a kutató, és hozzáfűzte: "A szőlőmag-kivonatot az FDA (Food and Drug Administration - Élelmiszer- és Gyógyszer Hatóság) biztonságosnak fogadta el, mellékhatása nincs."

A Kalifornia Egyetem már a következő klinikai teszten dolgozik: pre-hipertenziós (a magasvérnyomás alsó határán lévő)embereken próbálja ki a szőlőmag-kivonatot, olyanokon, akiknek a szisztolés vérnyomása 120-139 higanymilliméter, a diasztolés vérnyomása 80-89 higanymilliméter között van.

A klinikai kísérleteket megelőző állatkísérletek azt az ígéretes reményt keltették, hogy az ateroszklerózist (az erek falának megkeményedését és törékennyé válását) is képes megelőzni a szőlőmag-kivonat.

Forrás: EurekAlert

 

FlashNews, 2005.01.02.

A University of Alabama kutatói alátámasztották a régóta elterjedt véleményt, miszerint a szőlőmag-kivonat táplálja az agyat, közvetlen bizonyítékkal szolgáltak, hogy az étrnd kiegészítő megakadályozhatja az időskori szellemi hanyatlást, számol be az Ivanhoe Newswire.

A kutatók a Journal of Agricultural and Food Chemistry lapban ismertetik, hogy elsőként sikerült emlősökben azonosítaniuk bizonyos molekulákat, melyek eltérő válasszal reagáltak az orálisan bevitt komplex étrendi kiegészítőkre, mint a szőlőmag-kivonat.

A patkányokkal végzett vizsgálatok során a kutatók a globális fehérjeváltozásokat kísérték figyelemmel az állatok agyában magas, de nem mérgező szőlőmag-kivonat orális bevitele mellett. A megfigyelések szerint a kivonat hatására olyan változások következtek be, melyek ellentétesek a beteg agyban végbemenő változásokkal. Az eredmények nyomán a kutatók úgy vélik, a szőlőmag-kivonat megakadályozza a demenciához vezető patológiai változások kialakulását.

[forrás: weborvos.hu/FlashNews, 2005.01.02.

 

Nutrition Research

Egyre több kutatás adatai igazolják, hogy a szőlőből származó polifenolokban gazdag táplálkozás (a vörösbort is beleértve) csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ezt állítja a Nutrition Research novemberi számában megjelent áttekintő cikk.

"A szőlő, a szőlőkivonatok vagy a szőlőből készült termékek fogyasztása hatékony lehet a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a szívbetegség megelőzésében.” – írták a szerzők, az ausztrál népjóléti tudományos és ipari kutatószervezettől. A szerzők áttekintették az egyre gyűlő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szőlő polifenoljai több módon is megelőzik a szívbetegségeket és más betegségeket.

A polifenolok a szőlőben és más növényi táplálékban található természetes antioxidánsok. Több típusuk létezik, attól függően, hogy a növény mely részében vannak jelen. A szőlő magja, héja és leve is többféle polifenolt tartalmaz. Az anntioxidáns hatáson keresztül a polifenolok segítenek megelőzni az oxidációból származó sejtkárosodást.

A polifenolok csökkentik az LDL (rossz-koleszterin) oxidációját, mely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. A szőlő polifenoljai védik a szívet és ereket, csökkentik a trombózis képződését, a szívritmus-zavart és az erek elvékonyodását. Az egyelőre nem tisztázott, hogyan fejtik ki hatásukat, bár azt már felfedezték, hogy hatással vannak a sejtjelzésekre és bizonyos gének működésére. A széles körű egészségvédő hatás azt sejteti, hogy több, egymástól különböző, összefüggő mechanizmus állhat a háttérben.

A legtöbb bizonyíték laboratóriumi és állatkísérletekből származik. Néhány tanulmány azonban alátámasztja, hogy a szőlő betegségmegelőző hatású az emberek esetén. A szőlőmag-kivonattal kezelt embereknél a keringés javulását, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenését figyelték meg. A szerzők szerint a szőlő polifenolok nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mai világban, amikor is egyre nagyobb a kereslet az egészségmegőrző tápanyagok iránt.

 

Forrás: Nutrition Research


Szőlőmag a rák ellen

„Szőlőmagból nyert vegyület hatására a rákos sejtek elpusztítják önmagukat. A meglepő labortesztről amerikai kutatók számoltak be a közelmúltban.”

A tanulmány során a szakemberek egy kereskedelmi forgalomban is kapható szőlőmag-kivonattal "kezeltek" leukémiás sejteket különböző dózisokban. Nagy adagban alkalmazva a kivonat apoptózist, azaz programozott pusztulást váltott ki az érintett sejtek nagy részénél.

24 órával a kísérlet kezdete után a sejtek háromnegyedénél beindult az önpusztító mechanizmus, s végzett a kóros sejtekkel. A szőlőmag-készítmény aktiválta a sejtekben található úgynevezett JNK fehérjét, mely az önpusztítást vezényli. Az egészséges, normális sejteknél nem indult be az önmegsemmisítés, hogy miért, azt egyelőre nem tudni.

- Mindenki olyan hatóanyagot keres, olyan szert szeretne kifejleszteni, mely hatásos a rákos sejtek ellen, ám a normálisakra, épekre nézve semleges, úgy tűnik a szőlőmag ebbe a kategóriába tartozik. Noha az eredmények biztatóak, a klinikai alkalmazástól még messze vagyunk - mondta Xianglin Shi, a lexingtoni Kentucky Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője.

A szőlőmag-kivonat daganatos betegségekre gyakorolt hatását firtatva már korábban is végeztek kísérleteket: bőr-, emlő-,bél- és tüdőrákos esetekben is hasonló mechanizmus játszódott le, mint most a leukémia esetében.”

(WEBBeteg - forrás: focus.de)

Koleszterin

A koleszterin körforgása Zsíranyagcsere zavarokon a vérben található lipid összetevők normálistól eltérő, magas szintjét értjük. Sokak csak a koleszterint tartják fontosnak, azonban a triglicerid szint is nagy jelentőséggel bír.

Ez az anyagcserezavar azért probléma, mert növeli az érelmeszesedés a szív-érrendszeri betegségek,magas vérnyomás, cukorbetegség szövődményeinek kockázatát.

A zsíranyagcsere zavarainak megértéséhez, előbb fontos tisztáznunk néhány fogalmat:

A trigliceridek és a koleszterin a sejtmembrán fontos alkotórészei. A trigliceridek három zsírsavmolekulát tartalmaznak, egy glicerin molekulához kötve. A glicerint úgy kell elképzelnünk, mint egy háromfogú fésűt, melynek fogaihoz zsírsavak kapcsolódnak.

koleszterin ezen felül a szteroid hormonok szerkezeti vázát adja, és az epesavaknak is fontos alkotórésze. Ez azért fontos, mert a fenti zsírok nem rosszak, sőt fontosak ha egyensúlyuk és szintjük megfelelő.

trigliceridek és a koleszterin a bélrendszerből felszívódva a májba jutnak, ahonnan fehérjékhez kötve szállítódnak tovább. A fehérjéhez kötött zsírokat lipoproteineknek (lipos=zsír, protein=fehérje) nevezzük. A trigliceridek könnyebbek, míg a koleszterin nehezebb.

Éppen ezért a lipoproteinek attól függően, hogy milyen arányban tartalmaznak trigliceridet és koleszterint, más-más sűrűségűek.

A VLDL (very low density lipoprotein=igen alacsony sűrűségű lipoprotein) 4/5-öd részben trigliceridekből áll.Valójában ennek a szintjét nem is mérik, a gyakorlatban ez a triglicerid szint.

Az LDL (low density lipoprotein=alacsony sűrűségű lipoprotein) már sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz koleszterint. Valójában az LDL szállítja a koleszterin nagy részét a sejtekhez és az érfalba is.

A HDL (high density lipoprotein=nagy sűrűségű lipoprotein) főleg fehérjét és koleszterint tartalmaznak. Durva megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a HDL szállítja el a koleszterint a sejtektől és az érfalból a májba. Tény azonban, hogy a HDL magas szintje védő hatást gyakorol az érelmeszesedés ellen.

Valójában a laborban az össz koleszterint, a triglicerid szintet és a HDL-szintet határozzák meg. Az LDL koleszterint ezekből számolják.

A liporoteineknek a fehérje jellegű összetevőik alapján további csoportjait is elkülönítjük(pl. lipoprotein A, B, E) de ezeket most részletesen nem tárgyaljuk.

Számunkra a legfontosabb a lipoprotein A, mely előszeretettel rakódik le az érfalakba. Életmóddal ennek a szintje is csökkenthető. Az érdekesség az, hogy –bár lázasan kutatják- nincs is olyan gyógyszer, mely a lipoprotein A csökkentését tudná elérni.

Mik okozhatják a magas koleszterinszintet?

A vérzsírok szintjének emelkedése lehet öröklött. Az örökletes formáknak is több fajtája van. Ezekben vagy a triglicerid, vagy a koleszterin, vagy mindkettő szintje lehet emelkedett.

Annyit érdemes megemlíteni, hogy a koleszterin anyagcserezavar esetén az érrendszeri szövődmények fenyegetnek, míg triglicerid anyagcserezavar esetén hasnyálmirigy gyulladások fokozottabb esélye áll fenn, de nem kizárólagosan. Ezekben az esetekben orvosi kezelés (gyógyszeres, vagy akár májátültetés is) szükséges. Fontos ilyenkor a családtagok szűrése is.

A nem öröklött tényezők, inkább életmódiak, illetve egy bonyolult egyensúly felborulásának a következményei. Számos adat szól a mellett, hogy ha a máj működését támogatjuk, a szérum lipid szintek is sokkal jobb profilt mutatnak. Ez nem meglepő, hiszen a lipoproteinek a májban képzőnek és ott bomlanak le. A szabályozás azonban még nem ismert kellő mértékben.

A táplálékból bekerülő koleszterin és telített zsírok csak 20%-ban járulnak hozzá az emelkedett értékekhez. Bár tényként tartják számon, hogy a telített zsírok bevitele fokozza a koleszterin szint emelkedését, ezt több tanulmány cáfolta, ezért inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy az arra hajlamos egyénben, tehát más tényezőknek is fenn kell állni.

Hányan ismerünk akár családunkból olyan személyeket, akik naponta szalonnát esznek és normálkoleszterin szintjük van, míg az „olajat” pártolóknak emelkedett?

Az olaj szó azért került idézőjelbe, mert az azzal való sütés, főzés nem elég. Ilyenkor ugyanis úgynevezett transzzsírok jönnek létre, melyek a sejtmembránokba épülve károsabbak, mint a koleszterin. Illetve a kereskedelemben kapható legtöbb olaj, ami nem hidegen sajtolt, eleve transzzsírokat tartalmaz. Ezen felül nem is befolyásolják a koleszterin szintjét.

Tény azonban, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve az abból felépülő trigliceridek, jótékony hatással vannak a koleszterin anyagcserére, melyet számos vizsgálat igazolt. Ezért fontos a heti két-háromszori halfogyasztás, de minél kevesebb hőhatásnak kitéve. Ezen felül a sok nyers saláta, melyet jól megöntözünk hidegen sajtolt olajokkal (Hidegen sajtolt vörös szőlőmag olaj).

Érdemes tudni, hogy a koleszterin folyamatos körforgást végez. Az epén keresztül kiválasztódik a bélbe, majd onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben. Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, mely ezt a folyamatot támogatja. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termeltkoleszterin megkötése a fontosabb tényező.

Fontos rizikótényező még a C-vitamin krónikus hiánya, mivel a C-vitamin stimulálja azt a májenzimet, amely a koleszterint epesavakká alakítja, továbbá gátolja a koleszterin szintézist, és megfékezi az LDL koleszterinoxidációját.

Tanácsok: Mit tehet még magas koleszterin esetén

A fentiek ismeretében fontos a rostdús táplálkozás, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, a rendszeres tengeri hal fogyasztás, illetve a telített zsírok túlzott bevitelének kerülése. Telített zsírokra azonban szükségünk van, tekintettel arra, hogy jó energiaforrások.

E mellett javasolt a rendszeres testmozgás, mely általános keringésjavító hatása mellett, növeli az energiatermelés hatékonyságát.

A dohányzás mellőzése is fontos, hiszen az károsítja mind az LDL koleszterint, mind az érfalakat, melyek elősegítik a koleszterin lerakódását.

Ajánlott készítmények:

FitoVita Hidegen sajtolt Vörös szőlőmag olaj

 

Zsíranyagcsere

Alapvető tápanyagaink a zsírok, fehérjék és szénhidrátok. Ezek az anyagok komplex formában kerülnek be a szervezetünkbe, és alkotórészeikre történő lebomlás után szívódnak fel.

A zsírok alkotórészei a zsírsavak, melyek hosszú szénláncú molekulák. A szénatomokat elektron-hidak kapcsolják össze, a nem felhasznált elektronokhoz pedig hidrogén atomok kötődnek, „telítik” őket. Ha két egymás mellett lévő szénatomnak nem telítődnek a kötései, akkor egy második elektronhíd is kialakul közöttük. Ekkor telítetlen zsírsavakról beszélünk.

Az első szénatomot a görög ABC első betőjének megfelelően alfa szénatomnak nevezik, az utána következőket béta, delta, gamma stb. A lánc hosszától függetlenül az utolsó szénatomot, megegyezés szerint, omega szénatomnak nevezzük. Onnan visszafele is elkezdhetünk számolni, de mivel visszafele már kevesebben tudják a görög ABC-t .-a kémikusok is-, ezeket omega-1, omega-2, omega-3 stb. szénatomoknak nevezzük.

telítetlen zsírsavakat a kettőskötés helye alapján nevezzük omega-3, omega-6 illetve omega-9 zsírsavaknak. A kettőskötés bárhol lehet, és a fenti elnevezésű zsírsavak általában többszörösen telítetlenek, tehát több helyen is van bennük, de a megnevezett helyeken biztos, hogy van. Ezek a legfontosabbak a szervezetünk szempontjából. Hiányuk bőrbetegségekhez, idegrendszeri betegségekhez, szív és érrendszeri betegségekhez vezet, hogy a legfontosabbakat említsük.

Mint az ábrán is látható, a telítetlen zsírsav a kettőskötésnél megtörik. Minél több telítetlen kötés van egy zsírsav molekulában (többszörösen telítetlen), annál több törés van benne, és annál hajlékonyabb. Ennek különösen a sejtmembránok felépítésénél van nagy jelentősége, mert minél több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, annál rugalmasabb a membrán.

A szabad elektronok nagyobb védelmet jelentenek a szabadgyökök okozta károsodás ellen. E mellett minden idegi tevékenység elektromos áram közvetítésével jön létre, melynek a nevében is benne van az elektron. Épp ezért az idegrendszer különösen igényli a megfelelő zsírsav-összetételű membránok jelenlétét.

A zsírokban a zsírsavak nem önállóan vannak jelen, hanem többszörösen összekapcsolódva. Az összekapcsolás a glicerin révén jön létre, mely egy háromfogú fésűhöz hasonlítható molekula. A hozzá kapcsolódó zsírsavak számától függően nevezzük mono- di vagy trigliceridnek a létrejövő molekulát. Az alábbi ábrán egy triglicerid látható.

E mellett a zsírok fehérjékhez is kötődhetnek, ekkor lipoproteinnek nevezzük őket. Ilyen formában szállítódnak szervezetünkben is.

A tápcsatornába kerülve a zsírok emésztése a vékonybelekben kezdődik. Eltekintve attól, hogy a lipoproteinek fehérje része a gyomorban kezd bomlani.

A vékonybelekben a zsírbontó enzimek, a lipázok, illetve az epesavak segítik a zsírok lebomlását. Ezt követően nagyon apró cseppek, úgynevezett micellák formájában kerülnek a keringésbe, a májba, majd onnan lipoproteinek formájában a szövetekhez.

A telített és telítetlen zsírsavak is fontos alkotóelemek. Táplálékainkkal főleg telített zsírsavakat viszünk be, ami nem is baj, hiszen ezekre az energianyerés céljából szükségünk van. A telítetlen zsírsavak inkább a membránfunkcióik miatt fontosak, ezért szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű bevitelük.

Mivel a növényi olajok fogyasztásával elegendő mennyiségű omega-6 olaj kerül be a szervezetünkbe, igen fontos a mélytengeri halak, vagy abból készült olajok fogyasztása, a megfelelő omega-3 olajok bevitelének szempontjából. A helyes omega-3 : omega-6 arány 1:2-5 körül lenne, ezzel szemben a mai táplálkozással 1:20-25.

Növényekből is kerül be omega 3 zsírsav, de annak nagy része ALA (alfa-linolénsav). Van két másik fontosomega 3 zsírsav azonban, amikhez csak tengeri halakból tudunk hozzájutni. Ezek a DHA (dokozahexaénsav) és EPA (eikozapentaénsav). Ezek alkotják az agy és a retina zsírjainak jelentős részét. Szervezetünk képes ezt a két zsírsavat ALA-ból előállítani, de csak kb. 10%-át képes átalakítani.

Sajnos a tengeri halak, azonban tele vannak nehézfémekkel és más szennyezőanyagokkal, így nehéz megmondani mi a jó megoldás. Épp ezért nagy jelentőségűek az olyan étrend kiegészítők, melyek ellenőrzött alapanyagokból származnak.

A telítetlen zsírsavakkal kapcsolatban még két fontos tényt észben kell tartanunk.

hidrogénezett növényi olajok -melyek a feldolgozott, finomított olajok-, csekély mennyiséget tartalmaznak belőlük, mivel azokban mesterségesen telítik (hidrogénnel) a kettős kötéseket. A természetben ez a folyamatot avasodásnak nevezzük, ezért az ilyen termékek fogyasztása nem sokban különbözik az avas olajok, vajak fogyasztásától.

A másik fontos tény, hogy 180 fok felett a telítetlen zsírsavak szerkezete megváltozik, és úgynevezett transz zsírok jönnek létre. Ezek olyan molekulaszerkezetű képződmények, melyek a természetben nem találhatóak meg és igen károsak az egészségünk szempontjából. Károsítják, merevítik a membránokat, és könnyebben kötődnek a sérült érfalakhoz.

Épp ezért használjunk sok jó minőségő, hidegen sajtolt olajat, de nyersen!

E mellett a zsírszövet nagy kapacitással rendelkezik, különböző testidegen anyagok, mérgek tárolására, melyektől a szervezet nem tud megszabadulni. Ezek az anyagok, vagy zsíroldékonyak, vagy savas jellegűek, és a zsírszövet magas elektrontöbblete képes semlegesíteni őket. Épp ezért egy hirtelen fogyás, a toxinok felszabadulása miatt komoly tüneteket okozhat. Így egy fogyókúrának mindenképpen méregtelenítéssel is kell párosulnia, nagyon bőséges vízfogyasztás mellett.

A zsírszövet fel és leépülését számos hormon befolyásolja. Az inzulin a legfőbb beépítő hormon, mely a szőlőcukor felvételét segíti elő a sejtekbe. A szénhidrát anyagcserénél bővebb információt talál a vércukor és inzulinszint ingadozásairól. Ezek hozzájárulnak a zsírszövet építéséhez is, hisz magas cukorszint esetén rögtön beépülés történik. Alacsony vércukorszint esetén viszont nem a zsír az elsődleges raktár, amihez a szervezet hozzányúl, ráadásul az azonnali „nassolási” parancs meg is előzi azt, hogy a szervezet a zsírtartalékait használja fel. Így belátható, hogy a kiegyensúlyozatlan táplálkozás közvetlenül elhízáshoz vezethet.

Olaj, szappan, kozmetika

51. évfolyam (2002) 3. szám

A szõlõmag-olaj felhasználása és hatásai

Klinikai vizsgálatok eredményei szerint, – melyeket az American Heart Association Arteriosclerosis c. folyóiratában publikáltak 1990-ben, – a megfigyeltek napi étrendjében égy héten át 30 g szõlõmagolajat adagoltak, melynek hatására a triglicerid-szintben 17,2%-os csökkenést értekel. A kísérletbe vont személyeknél, akiknél a alacsony volt a HDL szint (40 mg%-nál kevesebb), 14,6 %-os HDL növekedést értek el. 1993-ban publikált adatok szerint a szõlõmagolaj adagot napi 50 g-ra emelték 56 vizsgálatba vont személy esetében és azt tapasztalták, hogy a HDL (jó koleszterin) szint 13%-kal növekedett, míg az LDL szint 7%- kal csökkent három hetes kezelés után. A teljes koleszterin: HDL arány 15,6%-kal, míg a teljes LDL:HDL arány 15,3%-kal csökkent a kezelés hatására.

Mindezen vizsgálatokból azt a következtetést vonták le, hogy a szõlõmagolaj hatására kis zsírtartalmú diéta mellett, a szívbetegség rizikója 41–55%-kal csökkenthetõ, s az eddig ismert élelmiszerek közül csak a szõlõmagolaj képes elõidézni HDL szint növekedését az LDL szint egyidejû csökkentésével.

További elõnye a szõlõmagolaj fogyasztásával járó HDL szint növekedésnek a kor elõrehaladtával fellépõ impotenciával kapcsolatos, amelyet a szívbetegség, a magas vérnyomás, diabétesz és ezek gyógyszeres kezelése, valamint a velük elõforduló depressziós állapot súlyosbít. A HDL szint csökkenése az impotencia felléptét elõsegíti. A szõlõmagolaj fogyasztása a trombogenezis esélyét is csökkenti.

A túlzott mértékû konyhasó fogyasztás okozta magas vérnyomás kezelésére és prevenciójára alkalmas. Külön említést érdemel a szõlõmagolaj kozmetikai használata. Gazdag linolsavtartalmának köszönhetõen a transzepidermális vízveszteség csökkentésében fontos szerepe van, ezért a bõr vízháztartásának szabályozásában alapvetõ a szerepe. Emoliens hatása és filmképzõ sajátossága miatt is szívesen alkalmazzák kozmetikai termékekben. Kozmetikai készítményekben a zsírfázis fontos alkotórésze lehet.

A következõ esetekben ajánlatos a kozmetikai termékekben

szõlõmagolajat használni:

hajápoló szerek: vékonyszálú, zsíros, gyenge, erõs

igénybevételnek kitett hajra,

bõrregeneráló termékekben erõs igénybevételnek kitett

regedõ bõrre, a szemkörnyék ráncainak kezelésére,

testápoló krémekbe,

ajakírekbe,

kézkrémekbe.


A felhasználható szõlõmagolaj mennyisége kozmetikai termékekben nincs korlátozva, így akár hatóanyagként, vagy vivõanyagként kényelmesen használható. Az aromaterápiás masszázsok során használatos illóolajok hígításához

szintén elõnyösen alkalmazzák gyors felszívódóképessége és közömbös illatanyagai miatt.

A szõlõ feldolgozása során keletkezõ törköly megfelelõ, kíméletes kezelése után még több és a magolajnál nagyobb jelentõséggel rendelkezõ antioxidáns anyagok kinyerésére is lehetõség nyílik. Az USA-ban, Japánban és néhány európai országban a szõlõ héjából és a magvából bioflavonoidokat az oligomer proantocianidineket és antocianidineket izolálják, ill. dúsítják fel (resveratrol, kvercetin stb.), s belõlük olyan OTC termékeket készítenek, amelyek az anyagcsere toxikus hatású melléktermékei, az oxigén szabadgyökök és a reaktív oxigénmetabolitok ellen védelmet nyújtanak, amelyeket számos betegség etiológiai tényezõjeként tartanak számon. A szõlõ ezen biológiailag aktív anyagaival egy további publikáció keretében kívánunk foglalkozni.

 

A szerzõk neve, beosztása és címe:

Dr. Domokos János, tudományos fõmunkatárs

BMGE Fizikai Kémiai Tanszék, KHV Kft.

1111 Budapest, Budafoki út 8.

Kiss Béla, okl. vegyészmérnök, okl. közg.-mérnök

1095 Budapest, Kvassay J. u. 1.

IRODALOM

[1] Jáky Miklós: Növényi zsíros olajok kémiája és ipari elõállítása,

Országos Magyar Mezõgazdasági Ipari Kisérleti Intézet kiadványa,

Athenaeum, Budapest 1946.

[2] Jáky Miklós: Szõlõmag kinyerése és feldolgozása. Növényolaj és

Szappanipari Kutatóintézet Évkönyve, Budapest, 1952.

[3] Jáky Miklós: szõlõtörköly ipari feldolgozása. Kísérl. Közl. 1943.

[4] Haskó Lajos szerk.: Zsírok és olajok kémiája és technológiája,

Élelmiszeripari és Begyûjtési Könyv- és Lapkiadó Vállalat, 1954.

[5] Haskó Lajos: Szõlõmagolaj változása a magraktározás alatt. Mezõgazdasági

Ipar. 1949. 11–12.

[6] Szabó László Gy. szerk.: A magbiológia alapjai, Akadémiai Kiadó,

Budapest, 1980.

[7] Kiss Béla: Növényolaj-ipari és háztartásvegyipari táblázatok, Mezõgazdasági

Kiadó, Budapest, 1988.

[8] D. T. Nash, State University of New York, Health Science Center,

Syracuse, NY: Arteriosclerosis, an offical journal of the American

Heart Association, Inc. Vol10,No6 Nov–Dec 1990.

[9] D. T. Nash, S. D. Nash: Gtapeseed Oil, A Natural Agent Which

Raises Serum HDL Levels, Journal of the Amrican College of

Cardiology, 923–1116, 1993.

Megnyílt új webáruházunk!

A FitoVita étrend-kiegészítő termékcsalád hamarosan új termékekkel bővül, valamint számos egyéb gyógynövény és gomba kivonat rendelhető áruházunkban!

ZmE1ODllOD